Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2010

I Belong to the Band: Az elveszett jövő pékjei / The Bakers of The Lost Future (Brockney – Brussels – Budapest)

Az I Belong to the Band improvizatív, zörejzenei koncertje a Roham Kávézó ban 2010. december 11-én, szombaton 21 órától Különleges elektroakusztikus hangperformansz az experimentális zene nemzetközi mestereivel. I Belong to the Band: Adam Bohman – preparált vonósok, tárgyak Kő Zoltán – vibrafon, elektronika Jean-Michel Van Schouwburg – ének Sőrés Zsolt Ahad – mélyhegedű, elektronika, tárgyak -- I Belong to the Band koncertvideo: -- Adam Bohman (preparált vonósok, tárgyak) a kortárs experimentális zene úttörő alakja, többek között a legendás „Morphogenesis” (1985-2000), a „Conspiracy”, a „The Bohman Brothers” (1996-tól), a „The London Improvisors Orchestra”, a „Triptik” (2004-től) és a „Second Violin” együttesek társalapítója. Peter Strickland készülő horrorfilmjében, a „Berberian Sound Studió”-ban az énekes szerepét játssza majd. Az elmúlt évtizedekben egyebek mellett a Paradigm Discs, az Emanem, a Mycophile Records, az Another Timbre, a Sound of Pig, a Rossbin, a Peripheral

OUT IN NOVEMBER 2010: Zsolt Sőrés' "Ahad's Master's Garden III. (2007 - 2009): The Harmonian Blues 1 and 2" 2CD

"OUT IN NOVEMBER 2010: Zsolt Sőrés' "Ahad's Master's Garden III. (2007 - 2009): The Harmonian Blues 1 and 2" 2CD, which is to be joint-released by Fourth Dimension and AudioTong. Already reviewed in the Adverse Effect Blog (in February 2010) , when it was destined for availability only via download, these two discs capture Budapest's prolific and versatile musician, Zsolt Sőrés, in a fully tranced-out fug that draws not only from his background in rock music but also his strong leanings towards the avant-garde and improvisation. As a result, we are treated to some near-mystical and transcendental journeys through a contemporary psychedelia at once recalling Taj Mahal Travellers and the spaceward-bound forays of early Pink Floyd and Can as well as Runzelstirn & Gurgelstock with their grizzled Dadaism and Lee Ranaldo's expansive guitar textures. Inspired by Fourier's Harmonian Opera and several quotations by Hakim Bey, Sőrés' has here creat

ÉN/Q./AHAD: PAW MUSIC CD - the first review by FRANS DE WAARD in VITAL WEEKLY. = No. 741, Week 31 (August 3, 2010)

PAW MUSIC album front cover image. Photo: HEyeRMEarS ÉN/Q./AHAD - PAW MUSIC (CD by Ronda) A trio of improvisers. One is France, Quentin Rollet, a.k.a. Q . , on alto saxophone, microphone, feedback and voice, and the other two from Budapest: Pál Tóth, a.k.a. Én on electronic devices, objects, contact microphones and voice and Zsolt Sőrés, a.k.a. Ahad , on viola, analogue synthesizer, objects, contact microphones, feedback and voice. All three have an extensive background in the world of improvised music, especially Q. and Ahad, but they manage to capture here something that is pretty interesting and side stepping the various genres inside the field of improvisation. The contribution of Q. on the alto saxophone is throughout the most 'standard' thing around here, which is not bad as it adds a certain curious free improvisation to it. But at other times he is on par with the other two, who play a great electronic set of sounds. Én's solo work came close to microsound, a

HELIKON 2010/3.: A félre-értelmezett futurizmus / Il futurismo mal-interpretato / Futurism Mis-Interpreted

A KÖTET SZEPTEMBER KÖZEPÉTŐL LESZ KAPHATÓ A BOLTOKBAN! A portrait of Filippo Tommaso Marinetti (Alexandria, Egypt, December 22, 1876 – Bellagio, Italy, December 2, 1944) A félre-értelmezett futurizmus  Általában már ismeretesek a futurizmus fellépésének főbb mozzanatai, kiáltványai, radikális programpontjai, radikális retorikája, és egyre ismertebbek a futurizmus radikális utópiájának alapelképzelései, főbb céljai és komponensei. Így történelmi távlatban már kézenfekvő lehet számunkra, hogy a korban fennálló, intézményesült kulturális, egzisztenciális, anyagi érdekek és értékrendek brutális retorikai megtámadása a fennálló intézményrendszer totális ellenállásába ütközött. Mivel ez az ellenállás - az intézményes érdekek hosszú távú fennállása okán - hosszan fennmaradt, nyilvánvalónak tekinthető, hogy a futurizmus programjának és virulens irodalmi-művészeti tevékenységének évtizedei alatt az irányzat általános, illetve esetenként sajátos diszkreditálása releváns kulturálpolitika